#44 Idézőjelben - Mi és az idézetek

Ennek az adásnak az alapját egy játék adja, egy könyv egyik fejezete alapján (David Hooper - 101 podcast episode templates). A téma: az idézet, kétféleképpen. Először mindenki hoz egyet, bárhonnan, azokat tárgyaljuk ki. Aztán magáról az idézetről, mint műfajról mondjuk el a gondolatainkat. Remete Szent Antal, Balla Gergely és Szerb Antal - és ami összeköti őket, mi magunk itt a huszonegyedik században. Mondatok, amiket megjegyzünk, kiírunk, magunkkal és magunkban visszük. De miért? És miért ezeket? Mit mond ez el rólunk? Idézetek másoktól - versrészletek, graffitik, közhelyek, bölcs vagy abszurd mondások, dalok szövege, amelyek maguktól is működnek és kontextusukból kiragadott mondatok: idézetek, mondatok mások száján, képernyőjén, jegyzetfüzetében. Van, aki szereti őket, van aki nem. Van, aki gyűjti, keresi, van, akit idegesít. Ez hát az első nyári adásunk, kis csúszással egy júliusban élesedő júniusi. Fogadjátok szeretettel. A témát hozta: Bella Péter. Aki tudott róla (és benne volt a játékban): Szakács Gergely. Aki vakon volt (és mégis a legtöbbet tudta a témáról): Farkas Gergely. Shownotes: "Antal Abba mondta: Láttam, hogy szerte a földön felállítva les ránk a gonosz ellenség összes csapdája. Sóhajtva kérdeztem: 'Ki fogja kikerülni őket?' És egy hangot hallottam, amely azt mondta nekem: az alázatosság." "Partért kiáltó víz vagyok / Kérlek, magamra hagyjatok ... Siet, ki gyorsabb az erdőnél ... Ezért az emberért jöttem" - Balla Gergely "Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami." - Szerb Antal