22. Szentleányfalvi Magyar Falunap

A több mint 170 évvel ezelőtt a település alapjait letevő magyarság ma már a perifériára szorult Szentleányfalván. Az elvándorlás, a beolvadás és az elöregedés után újabban a nagyvárosból kiköltöző románok miatt változott meg még inkább az etnikai arány az Aradtól hat kilométerre északkeletre fekvő faluban. A legutóbbi népszámlálás szerint alig öt százalék a magyarok aránya a Fakertből és Szentleányfalvából álló nagyközségben, a magyarok szinte kivétel nélkül utóbbi helységben élnek. A református templom köré szerveződik a közösségi élet, s bár anyanyelvű oktatást nyújtó óvodája, iskolája nincs a magyarságnak, a közösség az elmúlt évtizedben gyarapodott. Az építkezés jellemezte a templomát felújító, az ifjúsággal külön foglalkozó, a környékbeli szórványgyülekezeteket összefogó tiszteletes, Vékony Zsolt és hívei munkáját. Erről is megemlékeztek a szombaton tartott 22. Szentleányfalvi Magyar Falunapon, amelyen ünnepi istentisztelet és zongorahangversenyt tartottak, megkoszorúzták a helyi magyar emlékjeleket, majd a templomkertben bográcsozással, magyar nótaszóval töltötték el az időt. Pataky Lehel Zsolt is részt vett az ünnepségen.